TRF-KFT - www.trf-kft.hu - trf@trf-kft.hu | nyomtatta: vendég


Penészesedés

Penészesedés

 

Az elmúlt évtizedekben több hullámban jelentkezett Magyarországon a penész problémája. Ennek kiváltó okait ma már jól ismerjük, tudjuk, hogyan lehet elkerülni, illetve, hogy mit kell akkor tenni, ha mégis megjelenik. Ennek ellenére sok téveszme kering avatatlan körökben. És még több gombaspóra a nem megfelelő lakásokban. 

 

 

Mi okozhatja?
A penész megtelepedéséhez három tényezőre van szükség: Tartós nedvesség, táptalaj és gombaspóra. Ez utóbbi mindenhol jelen van a levegőben, és kívül többnyire nagyobb mennyiségben található, mint a lakásban. Így ezzel számolnunk kell, hacsak nem légtechnikai berendezésekkel oldjuk meg a friss, tisztított levegő bejuttatását a lakásba. A lakásaink belső felületképzése különbözőképpen ad lehetőséget arra, hogy a gomba táptalajt találjon. A tapéták különösen kedvezőek a gomba szaporodásának szempontjából, és a különféle porózus, festett felületek sem gátolják azt. A nem porózus felületeken (fém, illetve mázas burkolólap) már nem talál tápanyagot, így az ilyen felületek kevésbé vannak kitéve a penész veszélyének. Így – mivel nem akarjuk az egész lakóteret lecsempézni - csak egy eszköz marad a kezünkben: nem engedhetjük meg, hogy a falfelület nedves legyen. Nedvesség alatt viszont nem csak azt kell érteni, hogy csorog a víz a falon. A penészedés már azokon a felületeken is meg tud indulni, ahol legalább 3 napon keresztül 75% feletti a páratartalom. De hogyan kerül ez a nedvesség a falra? És miért telente jelentkezik elsősorban?

 

A leggyakoribb kiváltó ok

Lakásaink levegőjének relatív nedvességtartalma 50-65 % , és hőmérséklete a téli időben

22 ºC. Ezen a hőfokon a levegő egy kilogrammja legfeljebb 18 g vizet tud megtartani (ez kb. 23 g/m3-t jelent). Ha a levegő relatív nedvességtartalma 65%, akkor 11,5 g nedvesség van egy kilogramm levegőben. A kellően hideg felületeken viszont ez a nedvesség kicsapódik, mint télen, ha szemüvegben megyünk a kinti hidegről a benti melegbe. Esetünkben ez a 15 ºC-os felületeken már megindul.

 

Nyilvánvaló, hogy nyáron nem találunk egykönnyen ilyen felületeket a lakásban (kivéve a hűtőszekrényt és a légkondícionálót, ezek karbantartásáról viszont még lesz szó). Télen viszont, ha kint mínusz tíz-tizenöt fok van, a szigeteletlen falak belső felülete könnyen 8 ºC-ra is lehűlhet! Természetesen, lakóépületek esetében ilyen falak ma már nem készülnek. Viszont a jó szigetelőképességű falazatok esetében is sok szerkezeti beton (födém, áthidaló) érintkezhet a külvilággal. Amennyiben ezeket a felületeket nem hőszigeteljük, úgy az anyagváltásból adódó hőhidak ki fognak rajzolódni a lakótérben – a megtelepedő penész révén. Veszélyes tehát minden olyan szerkezet, ahol a falat alkotó anyagok hővezetési tényezője között nagy eltérés van (pillérvázas kitöltő falazatú épületek, monolit vasbeton áthidalók alkalmazása jól szigetelő falazóanyagokkal együtt). Természetesen, korrektül kivitelezhetők ezek a szerkezetek is. A jó hővezető anyagokból (többnyire betonból) épült részek elé olyan vastag hőszigetelést kell elhelyezni, hogy mind a falazott részen, mind a hőszigetelt vasbeton esetében azonos legyen az U érték, a hőátbocsátási tényező. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kerülő hőhidak kiküszöbölésére a hőszigetelést a beton felületen túlmenően, mintegy 20-30 cm szélességben túl kell nyújtani. A szerkezetépítés során arra is figyelemmel kell lenni, hogy a jobban szigetelő tégla falazat síkja és a hőszigetelt vasbeton szerkezet síkja megegyezzen, vagyis ki kell „lógatni” a téglát. Ez különösen nagyobb vastagság esetén okozhat gondot. Látható tehát, hogy az anyagváltásból adódó hőhidak megszüntetése gondos, körültekintő munkát feltételez

 
Van egy másik típusa a hőhidaknak, ezek az úgynevezett geometriai hőhidak. Ilyenek az épület sarkai, ahol a hűlő felület nagyobb, mint a belső, fűtött felület. Így ez a rész hűtőbordaként üzemel, és lehűti a sarkokat. Ennek mértéke jól szigetelt épület esetében nem több, mint 1-2 ºC, de a nem körültekintően megtervezett vagy megépített épület esetén ez az érték lényegesen több lehet, és itt is megindulhat a penészesedéshez vezető páralecsapódás. Ráadásul gyakran, sajnos – bár érthető okokból - pont a sarkokra helyezik a pilléreket, így az anyagváltás okozta hőhíd együtt jelentkezhet a geometriai hőhíddal. Végül – ki ne hagyjuk! – a legjelentősebb hűlő felületet, az erkélylemezeket. Ezeket hőszigeteléssel mindig el kell választani a teherhordó falaktól, amire ma már megvan a technikai lehetőség. Sajnos, az utólagos kijavítás jóval többe kerülhet, mintha az építkezés során gondoskodtunk volna róla.

 

Egyéb okok

Sok más tényező is hozzájárulhat a penészesedéshez. Ezekről azonban elmondhatjuk, hogy lényegesen kisebb a szerepük, önmagukban nem lennének elegendőek a helyzet előidézéséhez.

A mindennapi életvitelünk révén lakásunkban folyamatosan termeljük a párát. Az ember egy óra alatt átlagosan 75 g párát juttat a levegőbe, amibe bele kell érteni a főzéssel, fürdéssel, növények öntözésével és azok párologtatásával járó nedvesség bevitelt egyaránt. Ez a pára – a közhiedelemmel szemben – nem a falakon keresztül akar távozni, hanem a szellőző levegővel. Amennyiben a természetes szellőzést megakadályozzuk (pl. a régi, rossz nyílászárók kicserélésével), mesterséges szellőztetést kell beépíteni, vagy rendszeresen gondoskodni a szükséges légcseréről. A szellőztetésnek ilyenkor rövidnek és intenzívnek kell lennie. Ha ezt elhanyagoljuk, a pára nem tud a legjobban „lélegző” falakon keresztül sem távozni, így megnövekszik a lakásban a relatív páratartalom (50-65 %-ról 70-80 %-ra). Ilyenkor viszont már megint adott a penészképződés minden feltétele.
 

 

Eleink nem nagyon küzdöttek ezzel a problémával, pedig nem mondhatjuk, hogy a régi falak is 0,30 W/m2K hőátbocsátási értékkel bírtak.  Ezt annak köszönhették, hogy rendszeresen kimeszelték a lakásokat, és a mész fertőtlenítette a felületet, megszűntette a problémát. Manapság is sok múlik azon, hogy milyen a belső felületképzés. Az egyik legpárásabb helyiségünk a fürdőszoba; mégis, ennek fala ritkán lát penészt. Egyik oka ennek az, hogy a csempe felülete nem porózus, így azon a por nem tud megtapadni, ami táptalajt képezne a gombáknak. Ennek hiányában viszont nem tud növekedni, és legfeljebb a fürdőszoba mennyezetén jelentkezik, ahol a fali csempe véget ér. Különféle felületképző anyagok különbözően segítik vagy gátolják a penész kialakulását és fejlődését. A cellulóz alapú tapéták például többnyire jó táptalajt szolgáltatnak a spóráknak .

 

Egészségügyi kockázat

A penész egyrészt esztétikai kérdés: nem éppen gusztusos egy ilyen lakásban élni; a dohszag az életminőséget jelentősen csökkenti, és ráadásul eladni sem könnyű; a lakás piacképessége is sokat romlik. A gomba bonthatja az építőanyagokat (festékek, tapéták, textíliák, faanyagok stb.), kedvező feltételeket teremthet a még nagyobb károkat okozó bomlási jelenségeknek (rothadás, korhadás stb.).
 

 

De másrészt egészségügyi problémát is okoz a penész megjelenése. A Budai Allergiaközpont szerint a penészgombák számos betegség okozói lehetnek, mint pl. az allergiás eredetű szénanátha és asztma. A légzőszervek rendellenességeivel több, mint 80 penészgombafajt hoztak összefüggésbe. Több klinikai tanulmány is kimutatta, hogy a lakáson belül található penészgombák kiválthatnak allergiás tüneteket. Igazolták továbbá, hogy hatásukra súlyosbodhatnak az asztmás tünetek is. Az allergiás megbetegedések mellett a penészgombák szervezetünkben fertőzést, irritációt, toxikus reakciót válthatnak ki.

 


Amikor nem a hőhíd a ludas

Nedvesség épületgépészeti meghibásodásból is származhat.
Csőtörés, csatornaszivárgás is tartósan áztathatja a falakat, melyekben egyrészt azonnal kialakul a penészgombának szükséges nedves környezet, ráadásul a nedvesség rontja a falazat hőszigetelő képességét; így a folyamat egyre intenzívebb lesz. Gyakran az ereszcsatorna meghibásodása okoz penészes problémákat.

Fűtés korszerűsítés

Vannak lakások, melyek ugyan nem penészesek, de annak határán vannak. Ilyenkor a legkisebb változás is elég lehet, hogy átbillenjen a rendszer, és megjelenjen a lakásban a penész. Ez az apró változás lehet az, hogy egy fűtőtestet áthelyezünk, vagy, hogy a hagyományos fűtési módról (cserépkályha) korszerűbbre (cirkó) állunk át. Ilyenkor a leadott fűtési teljesítményt csökkentjük, és megszüntetjük a helyiség eddigi túlfűtését. Ezáltal viszont a falak hidegebbek lesznek, és a penész megjelenik.
 
Ami nem okozhatja
Bár gyakran az utólagos hőszigetelést okolják a penészesedés kialakulásáért („bedunsztolja a házat”), ettől sohasem jelenik meg a penész, sőt, a penészes lakások egyedüli végleges gyógymódja a külső oldali hőszigetelés! Ezzel ugyanis megemeljük a belső felületi hőmérsékletet, és nem tud a pára lecsapódni. Természetesen, a nem kellő körültekintéssel kivitelezett hőszigetelések vezethetnek problémákhoz, de ez minden beavatkozásnál elmondható.

Egyéb penészforrások

Minden nedves és hűvös helyen meg tud jelenni a penész. Éppen ezért találkozhatunk velük a hűtőszekrényben is (ha nem tartunk benne rendet). Ugyanúgy, egyes klímaberendezésekben is elszaporodhatnak a penészspórák, melyek komoly megbetegedéshez is vezethetnek. Ezeket a készülékeket tehát mindig gondosan tartsuk karban!


 A megoldás

Dohos, nedves lakásban nem lehet otthonosan élni. A lakók szeretnének megszabadulni az életüket megkeserítő dologtól, de nem mindig jól fognak hozzá. Többen hallottak arról már, hogy a hőszigetelés segít ezen a gondon, és belső oldali hőszigeteléssel kísérleteznek. Ilyenkor alapvetően csak elfedjük a bajt, és tulajdonképpen ezzel növeljük is. Egyrészt azért nő a baj, mert nem látjuk, de attól még a spórák a levegőben vannak, és az egészségre káros hatást így is kifejtik.

 

Másrészt, a belső oldali hőszigeteléssel a falak eredeti, belső felülete még tovább hűl, és ha a hőszigetelő réteg előtt nem alakítunk ki egy tökéletes párazáró réteget (mint a tetőtér beépítéseknél), úgy a pára a továbbra is eljut a (most már még hidegebb) felületre, és kondenzálódik. Ezzel a penészképződés felgyorsul.
 
De a teljes párazár esetén is vannak nehézségek, hiszen a külső falhoz csatlakozó falak, födémek ilyenkor hűtőbordaként működnek, és a fokozott hőhíd hatás révén ezeken a területeken is elindulhat a penészképződés. Megoldás lehet, ha a hőszigeteléssel 50-60 cm hosszan befordulunk ezekre a felületekre, de ez belsőépítészeti szempontból nehezen megvalósítható.
 
A penésztől csak úgy tudunk véglegesen megszabadulni, hogy a kiváltó okokat megszüntetjük. Ez a legtöbbször a határoló falak hőszigetelését jelenti, amivel a korábban emlegetett 10-15 ºC-ról 18-20 ºC-ra emelhetjük a hőmérsékletet. Ezzel megszűnik a nedvesség a felületen, és a penész eltávolítása után nem kell attól tartani, hogy visszatér. A hőszigetelésnek teljes körűnek kell lennie, gondot kell fordítani a födém és a lábazat hőszigetelésére is. Abban az esetben is, ha csak a koszorúk, áthidalók hőszigetelése hiányos, az egész homlokzatot le kell szigetelni, hiszen ez foltokban nem javítható.
  

Forrás: Austrotherm 

 


Menü Aloldalak Főoldal Társasház-versenyszabályzat Pályázati felhívás Pályázati adatlap Egyéb Videóink Újváros Dózsakert Bánhidai ltp. Sárberki ltp. Gál István ltp. Óváros Kertvárosi ltp. Erőműi ltp. Cseri ltp. Gy.I.K. Hírek Magunkról Galéria Letöltés Kapcsolat Ideart Az oldal 225.661039352 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég