Költségosztók leolvasása, kiértékelése

Költségosztók leolvasása és kiértékelése

A fűtéskorszerűsítést megelőzően a távhő szolgáltató minden hónapban leolvasta a társasház hőközpontjában vagy hőfogadójában található fűtési hőmennyiségmérő óra állását és az elfogyasztott hőmennyiséget szétosztotta a lakók között a lakások lm3-re alapján.

A költségosztókkal történő fűtéskorszerűsítés esetén a távhő szolgáltató továbbra is minden hónapban leolvassa a társasházhoz tartozó fűtési hőmennyiségmérő órát.

A költségosztó leolvasást a szakcégek évente egyszer egy rádió adóvevő egység és egy hordozható számítógép (PDA) segítségével, a lépcsőházból végzik. A készülék a leolvasás idejekor rádiójeleket ad, tehát nincs szükség arra, hogy a leolvasók bemenjenek a lakásba.

Évente többször is lehet a költségosztók kiolvasását kérni, amennyiben a lakóközösség vállalja a többletkiolvasás költségeit, melynek éves költsége cégenként változik (450-650.- Ft +ÁFA/radiátor/alkalom).

A leolvasott egységek adatai a leolvasást végző cég központjában számítógépes feldolgozásra kerülnek.

Az épület által elfogyasztott hőenergia számlázásának alapja továbbra is az épület hőközpontjába beépített hitelesített fűtési hőmennyiségmérő.

A költségosztás nem elszámolási mérés, hanem a fűtési hőmennyiségmérő órán mért, a teljes épületre felhasznált hőmennyiség arányosított felosztása a radiátorokon felszerelt költségosztó készülékek alapján. A költségosztó megadja, hogy az adott radiátor az épület hőmennyiségmérő óráján mért fogyasztás hány %-át fogyasztotta el.

A mért hőmennyiség elosztására a társasház az alábbi lehetőségek közül választhat:

·         kizárólag a költségosztók alapján osztják fel a hőmennyiségmérő óra által mutatott fogyasztást,

·         a költségosztók kiolvasásakor alkalmaznak elhelyezkedés miatti korrekciót,

·         megtartanak fix, a lakások légköbmétere alapján számított hányadot, és a fennmaradó hőmennyiséget osztják csak fel költségosztók alapján,

·         vagy a két utóbbi együttes alkalmazása

Nézzünk egy példát a csak költségosztók alapján történő elszámolásra:

·         Kovács család: 48 fűtési egység,

·         Kis család: 70 fűtési egység,

·         Nagy család: 82 fűtési egység.

Ha a példánkban a teljes, az épület által fizetendő fűtési díj a hőközponti hőmennyiségmérő alapján 100.000 Ft, akkor ezt a 100.000 Ft-ot az adatok alapján 48+70+82=200 részre kell felosztani. Ennek ismeretében már kiszámolható, hogy esetünkben 1 fűtési egységre (100.000 Ft / 200 egység) = 500 Ft díj jut.

A példa szerint a lakásonként fizetendő fűtési díjak az alábbiak szerint alakulnak:

·         Kovács család: 48 egység * 500 Ft / egység = 24.000 Ft,

·         Kis család: 70 egység * 500 Ft / egység = 35.000 Ft,

·         Nagy család: 82 egység * 500 Ft / egység = 41.000 Ft.

A végső felosztást és fizetendő összeget természetesen befolyásolja, hogy a lakóközösség milyen felosztási arányokban állapodott meg. (fix légköbméter alapján számolt hányad, fogyasztásarányos hányad, a helyiségek fekvésétől függő korrekciós tényezők).

Fix, légköbméter alapján számított hányad:

Általában az épület tény fogyasztásának 20-30-40%-át szokás változatlanul lakás m2-re, vagy légköbméterre vetítve elszámolni, és az ez után megmaradó mennyiséget 80-70-60 %-ot kell fogyasztás szerint felosztani a költségosztók adatainak segítségével. Erre azért van szükség, mivel az épületben nem csak a radiátorok, de a csőhálózat is ad le hőt. Ha egy lakásban teljesen lezárják a radiátorokat, attól a csövek még fűtik a lakást, viszont a csak költségosztók alapján történő elszámoláskor ennek a lakásnak a tulajdonosa nem fog fűtési díjat fizetni. Ennek oka, hogy a felszerelt költségosztó műszerek kizárólag a radiátor által ténylegesen leadott hőmennyiséget mérik, a csővezetéki hőleadást nem.

Azonban ezzel még nincsenek korrigálva a helyiségek fekvéséből fakadó eltérések, azaz még mindig lehetnek komoly költségbéli eltérések azonos méretű lakások közt, azonos fogyasztói szokások mellett is.

Korrekciós tényezők:

Alkalmazhatnak úgynevezett korrekciós tényezőt, aminek az a célja, hogy egy előnytelen fekvésű lakások többletfogyasztása lehetőleg ne növelje meg az egyes lakások fűtésköltségét. A korrekció alkalmazásával az a cél, hogy arányosan többet fizessen, aki melegebbre állítja fűtését, de lehetőleg ne a lakás kedvezőtlen fekvése miatt. A helyiségek fekvése miatti korrekció pl:

·         Lapostető alatti helyiség - 20%

·         Fűtetlen pince feletti helyiség - 10%,

·         Oldalfal melletti helyiség - 10%

A lényeg: minden helyiség, aminek egynél több a lehűlő felülete, kap valamilyen értékű korrekciót.

Bővítsük ki a korábbi példát légköbméter illetve elhelyezkedés miatti korrekcióval!

·         Kovács család lapostető alatt, mért költségosztó adat 130 egység,

·         Kis család a pince felett, mért adat 120 fűtési egység,

·         Nagy család egy lehűlő felülettel (sorház közepén) mért adat 95 fűtési egység.

·         Épület hőmennyiségmérő szerinti fogyasztása 100.000 Ft.

Felosztás módja:

1. A költségek 30 %-a légköbméter-arányosan, 70 %-a a költségmegosztók alapján, fogyasztásarányosan kerüljön felosztásra a lakók döntése alapján.

2. A lakóközösség alkalmazza a korrekciós tényezőket is.

Az 1. pont alapján a fűtési költségek 30%-a, azaz 30.000 Ft változatlanul négyzetméterre vetítve kerül felosztása. Ha azonos méretűek a lakások, akkor egyenlően 10.000, 10.000, 10.000 Ft a számla kiinduló alapja.

Az elhelyezkedés miatti korrekció alkalmazásával a Kovács család a lapos tető miatt kap 20% fogyasztás jóváírást, azaz a 130 egység fogyasztását 130x80%= 104 fűtési egységre csökkentik.

A Kis család a pince miatt kap 10% fogyasztás jóváírást, azaz a 120 egységnyi fogyasztását 120x90%= 108 fűtési egységre csökkentik. 

A Nagy család nem kap fogyasztás jóváírást, azaz a 95 egység fogyasztása 95 fűtési egység marad.

Így a három lakásban 70.000 Ft-ot kell a már korábban ismertetettek alapján 104-108-95 arányban kiosztani. Egy fűtési egység díja 70 000 /(104+108+95)=228 Ft, azaz pl. a Kovács család 10.000 Ft + 104x228 Ft = 33.712 Ft fűtési díjat fog fizetni, a Kis család 10.000 Ft+ 108x228 Ft= 34.624 Ft-ot, míg a Nagy család 10.000 Ft+95x228= 31.660.- Ft-ot.

A fenti példák nagyon leegyszerűsítve kerültek bemutatásra, a leolvasást végző szakcég ennél jóval bonyolultabb elszámolási módszert alkalmaz.

Díjfizetés:

A korszerűsítést követően a számlázás (előlegszámla) a fűtési idényben havonta, légköbméter alapján történik a ház hőmennyiségmérő óráján leolvasott fogyasztást figyelembe véve. A kiszámlázott hőmennyiség vélhetően csökkenni fog a termosztatikus szelepek használata következtében. A fűtési idényt követően a költségosztást végző szakcég kiolvassa a radiátorokon található költségosztókat és elszámolást készít (a lakók döntése alapján figyelembe vett korrekciók és fix hányadok szerint).

A távhő szolgáltató a közös képviselő által benyújtott elszámolás alapján elvégzi az elszámolást a befizetett előlegszámlák figyelembe vételével. Aki kevesebbet fizetett év közben, mint amennyit elhasznált ráfizet, aki többet fizetett, mint amennyit elhasznált visszakapja a korábban befizetett különbséget. A következő évben a havi számlák (előlegszámla) kiállításánál a távhő szolgáltató már figyelembe veszi az egyes lakások előző évi fogyasztását.