TRF-KFT - www.trf-kft.hu - trf@trf-kft.hu | nyomtatta: vendég


Költségosztók leolvasása, kiértékelése

Költségosztók leolvasása és kiértékelése

 

A fűtéskorszerűsítést megelőzően a távhő szolgáltató minden hónapban leolvasta a társasház hőközpontjában vagy hőfogadójában található fűtési hőmennyiségmérő óra állását és az elfogyasztott hőmennyiséget szétosztotta a lakók között a lakások lm3-re alapján.

A költségosztókkal történő fűtéskorszerűsítés esetén a távhő szolgáltató továbbra is minden hónapban leolvassa a társasházhoz tartozó fűtési hőmennyiségmérő órát.

A költségosztó leolvasást a szakcégek évente egyszer egy rádió adóvevő egység és egy hordozható számítógép (PDA) segítségével, a lépcsőházból végzik. A készülék a leolvasás idejekor rádiójeleket ad, tehát nincs szükség arra, hogy a leolvasók bemenjenek a lakásba.

Évente többször is lehet a költségosztók kiolvasását kérni, amennyiben a lakóközösség vállalja a többletkiolvasás költségeit, melynek éves költsége cégenként változik (450-650.- Ft +ÁFA/radiátor/alkalom).

A leolvasott egységek adatai a leolvasást végző cég központjában számítógépes feldolgozásra kerülnek.

Az épület által elfogyasztott hőenergia számlázásának alapja továbbra is az épület hőközpontjába beépített hitelesített fűtési hőmennyiségmérő.

A költségosztás nem elszámolási mérés, hanem a fűtési hőmennyiségmérő órán mért, a teljes épületre felhasznált hőmennyiség arányosított felosztása a radiátorokon felszerelt költségosztó készülékek alapján. A költségosztó megadja, hogy az adott radiátor az épület hőmennyiségmérő óráján mért fogyasztás hány %-át fogyasztotta el.

A mért hőmennyiség elosztására a társasház az alábbi lehetőségek közül választhat:

·         kizárólag a költségosztók alapján osztják fel a hőmennyiségmérő óra által mutatott fogyasztást,

·         a költségosztók kiolvasásakor alkalmaznak elhelyezkedés miatti korrekciót,

·         megtartanak fix, a lakások légköbmétere alapján számított hányadot, és a fennmaradó hőmennyiséget osztják csak fel költségosztók alapján,

·         vagy a két utóbbi együttes alkalmazása

Nézzünk egy példát a csak költségosztók alapján történő elszámolásra:

·         Kovács család: 48 fűtési egység,

·         Kis család: 70 fűtési egység,

·         Nagy család: 82 fűtési egység.

Ha a példánkban a teljes, az épület által fizetendő fűtési díj a hőközponti hőmennyiségmérő alapján 100.000 Ft, akkor ezt a 100.000 Ft-ot az adatok alapján 48+70+82=200 részre kell felosztani. Ennek ismeretében már kiszámolható, hogy esetünkben 1 fűtési egységre (100.000 Ft / 200 egység) = 500 Ft díj jut.

A példa szerint a lakásonként fizetendő fűtési díjak az alábbiak szerint alakulnak:

·         Kovács család: 48 egység * 500 Ft / egység = 24.000 Ft,

·         Kis család: 70 egység * 500 Ft / egység = 35.000 Ft,

·         Nagy család: 82 egység * 500 Ft / egység = 41.000 Ft.

 

A végső felosztást és fizetendő összeget természetesen befolyásolja, hogy a lakóközösség milyen felosztási arányokban állapodott meg. (fix légköbméter alapján számolt hányad, fogyasztásarányos hányad, a helyiségek fekvésétől függő korrekciós tényezők).

 

Fix, légköbméter alapján számított hányad:

Általában az épület tény fogyasztásának 20-30-40%-át szokás változatlanul lakás m2-re, vagy légköbméterre vetítve elszámolni, és az ez után megmaradó mennyiséget 80-70-60 %-ot kell fogyasztás szerint felosztani a költségosztók adatainak segítségével. Erre azért van szükség, mivel az épületben nem csak a radiátorok, de a csőhálózat is ad le hőt. Ha egy lakásban teljesen lezárják a radiátorokat, attól a csövek még fűtik a lakást, viszont a csak költségosztók alapján történő elszámoláskor ennek a lakásnak a tulajdonosa nem fog fűtési díjat fizetni. Ennek oka, hogy a felszerelt költségosztó műszerek kizárólag a radiátor által ténylegesen leadott hőmennyiséget mérik, a csővezetéki hőleadást nem.

 

Azonban ezzel még nincsenek korrigálva a helyiségek fekvéséből fakadó eltérések, azaz még mindig lehetnek komoly költségbéli eltérések azonos méretű lakások közt, azonos fogyasztói szokások mellett is.

 

Korrekciós tényezők:

Alkalmazhatnak úgynevezett korrekciós tényezőt, aminek az a célja, hogy egy előnytelen fekvésű lakások többletfogyasztása lehetőleg ne növelje meg az egyes lakások fűtésköltségét. A korrekció alkalmazásával az a cél, hogy arányosan többet fizessen, aki melegebbre állítja fűtését, de lehetőleg ne a lakás kedvezőtlen fekvése miatt. A helyiségek fekvése miatti korrekció pl:

·         Lapostető alatti helyiség - 20%

·         Fűtetlen pince feletti helyiség - 10%,

·         Oldalfal melletti helyiség - 10%

A lényeg: minden helyiség, aminek egynél több a lehűlő felülete, kap valamilyen értékű korrekciót.

 

Bővítsük ki a korábbi példát légköbméter illetve elhelyezkedés miatti korrekcióval!

·         Kovács család lapostető alatt, mért költségosztó adat 130 egység,

·         Kis család a pince felett, mért adat 120 fűtési egység,

·         Nagy család egy lehűlő felülettel (sorház közepén) mért adat 95 fűtési egység.

·         Épület hőmennyiségmérő szerinti fogyasztása 100.000 Ft.

Felosztás módja:

1. A költségek 30 %-a légköbméter-arányosan, 70 %-a a költségmegosztók alapján, fogyasztásarányosan kerüljön felosztásra a lakók döntése alapján.

2. A lakóközösség alkalmazza a korrekciós tényezőket is.

Az 1. pont alapján a fűtési költségek 30%-a, azaz 30.000 Ft változatlanul négyzetméterre vetítve kerül felosztása. Ha azonos méretűek a lakások, akkor egyenlően 10.000, 10.000, 10.000 Ft a számla kiinduló alapja.

Az elhelyezkedés miatti korrekció alkalmazásával a Kovács család a lapos tető miatt kap 20% fogyasztás jóváírást, azaz a 130 egység fogyasztását 130x80%= 104 fűtési egységre csökkentik.

A Kis család a pince miatt kap 10% fogyasztás jóváírást, azaz a 120 egységnyi fogyasztását 120x90%= 108 fűtési egységre csökkentik. 

A Nagy család nem kap fogyasztás jóváírást, azaz a 95 egység fogyasztása 95 fűtési egység marad.

Így a három lakásban 70.000 Ft-ot kell a már korábban ismertetettek alapján 104-108-95 arányban kiosztani. Egy fűtési egység díja 70 000 /(104+108+95)=228 Ft, azaz pl. a Kovács család 10.000 Ft + 104x228 Ft = 33.712 Ft fűtési díjat fog fizetni, a Kis család 10.000 Ft+ 108x228 Ft= 34.624 Ft-ot, míg a Nagy család 10.000 Ft+95x228= 31.660.- Ft-ot.

A fenti példák nagyon leegyszerűsítve kerültek bemutatásra, a leolvasást végző szakcég ennél jóval bonyolultabb elszámolási módszert alkalmaz.

 

Díjfizetés:

A korszerűsítést követően a számlázás (előlegszámla) a fűtési idényben havonta, légköbméter alapján történik a ház hőmennyiségmérő óráján leolvasott fogyasztást figyelembe véve. A kiszámlázott hőmennyiség vélhetően csökkenni fog a termosztatikus szelepek használata következtében. A fűtési idényt követően a költségosztást végző szakcég kiolvassa a radiátorokon található költségosztókat és elszámolást készít (a lakók döntése alapján figyelembe vett korrekciók és fix hányadok szerint).

A távhő szolgáltató a közös képviselő által benyújtott elszámolás alapján elvégzi az elszámolást a befizetett előlegszámlák figyelembe vételével. Aki kevesebbet fizetett év közben, mint amennyit elhasznált ráfizet, aki többet fizetett, mint amennyit elhasznált visszakapja a korábban befizetett különbséget. A következő évben a havi számlák (előlegszámla) kiállításánál a távhő szolgáltató már figyelembe veszi az egyes lakások előző évi fogyasztását.


Menü Aloldalak Főoldal Társasház-versenyszabályzat Pályázati felhívás Pályázati adatlap Egyéb Videóink Újváros Dózsakert Bánhidai ltp. Sárberki ltp. Gál István ltp. Óváros Kertvárosi ltp. Erőműi ltp. Cseri ltp. Gy.I.K. Hírek Magunkról Galéria Letöltés Kapcsolat Ideart Az oldal 394.391059875 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég