Untitled
A VÁROSI FŰTÉSKORSZERŰSÍTÉSI PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOSAN LEGGYAKRABBAN FELMERÜLT KÉRDÉSEK
-
Ki pályázhat fűtéskorszerűsítési támogatásra?
Minden távhővel ellátott társasház és lakásszövetkezet, amennyiben az alábbi feltételeknek eleget tesz :
-
Költségosztásos korszerűsítés esetén:
-
a lakóközösség legalább 50+1 %-a a megvalósítás mellett dönt,
-
a rendszerben lévő radiátorok legalább 80 %-a részt kíván venni a költségosztásban,
-
továbbá a pályázati felhívásban és fűtéskorszerűsítési rendeletben meghatározott, aktuális önrész teljes összege a banki fedezetigazolás szerint a társasház/lakásszövetkezet számláján rendelkezésre áll
(radiátorok száma x 8.500. Ft).
-
Egyedi mérős korszerűsítés esetén:
-
a lakóközösség 100 %-a a megvalósítás mellett dönt, és minden lakásban megtörténik az átalakítás,
-
továbbá a beruházás megvalósításához szükséges önrész a banki fedezetigazolás alapján a társasház/lakásszövetkezet számláján rendelkezésre áll. Az igazolandó önrész mértéke teljes felújítás esetén (radiátor csere is történik) minimum 140.000 Ft/radiátor, míg radiátor csere nélküli korszerűsítésnél minimum 110.000 Ft/radiátor.
Számítás:
650.000/4=162.500 162.500-21.500=141.000.- kb. 140.000.- Ft/rad
140.000Ft/rad - (30.000 -35.000)Ft/rad = 105.000 - 110.000 Ft/rad.
-
Mikor valósítható meg a korszerűsítési beruházás?
2.1. Amennyiben a pályázat
-
2012-ben a több ütemben, de folyamatosan meghirdetett pályázati szakaszban benyújtásra kerül,
-
a Távfűtési Rendszert Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. azt formailag és tartalmilag elfogadja,
-
és a Bíráló Bizottság a pályázat támogatása mellett dönt.
2.2. A tervezéshez a lakóközösségnek az értesítési időpont(ok)ban lehetővé kell tennie a meglévő rendszer
-
tervezői felmérését,
-
a kivitelezést, a feltöltést, nyomáspróbát, a próbaüzem alatt szükségessé váló kivitelezői beavatkozásokat és a beszabályozást,
-
a műszaki ellenőrzést,
-
valamint korszerűsítés típusától függően a költségosztást illetve a hőmennyiségmérők üzembehelyezését.
A kivitelezés során biztosítania kell, hogy a szükséges szerelvények lehetőleg 100 %-ban, de költségosztós korszerűsítéskor legalább 80 %-ban beépíthetők legyenek, valamint a kivitelezés alatt a lakásokba, illetve szükség esetén az épületek fogadószintjén, a szabályozó szelepek elhelyezéséhez a közös és magántulajdonú helyiségekbe történő bejutás megoldott legyen.
-
A tulajdonosokat milyen költségek terhelik?
3.1. Minden lakástulajdonosnak, költségosztásos rendszer kiépítésekor radiátoronként bruttó 8.500.- Ft önrészt kell megfizetnie. A természetes személyek tulajdonában lévő lakásokon túl, a közös tulajdonban lévő, közös célra használt, vagy bérleménybe adott fűtött helyiségek is a támogatás körébe tartoznak, és beépített fűtőtesteik után a fizetendő 8.500.- Ft/radiátor önrészt szintén a lakóközösségnek közösen kell finanszíroznia. Ezen összegeken felül a lakástulajdonosokat egyéb költség nem terheli.
Azok a lakástulajdonosok, akik jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, vagy egyéb helyiségek (üzletek, garázsok stb.) tulajdonosai, továbbá akik a távhőszolgáltatóval egyéb vagy közületi fogyasztóként kötöttek közüzemi szerződést, illetve a lakás tényleges felhasználása nem lakáscélú, a támogatás körébe nem tartoznak bele. Nekik az összes beruházási költség egy radiátorra eső részét fűtőtesteik száma szerint meg kell fizetniük. Ennek előirányzott értéke brutto 34.000.- Ft/radiátor, de ez a végleges beruházási költség egy radiátorra eső fajlagos értéke szerint épületenként változhat.
A fűtéskorszerűsítési beruházás önrész feletti költségeinek finanszírozása az önkormányzat által létrehozott támogatási alapból történik.
3.2. Egyedi mérős rendszerré történő átalakítás során a teljes beruházási költségből a pályázati támogatás bruttó 21.500.- Ft/radiátor, a költségek fennmaradó részét a közösségnek megtakarításából, vagy a lakástulajdonosoknak a közös számlára történő befizetéseiből kell finanszírozni. Azok a lakástulajdonosok, akik jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, vagy egyéb helyiségek (üzletek, garázsok stb.) tulajdonosai, továbbá akik a távhőszolgáltatóval egyéb vagy közületi fogyasztóként kötöttek közüzemi szerződést, illetve a lakás tényleges felhasználása nem lakáscélú, a támogatás körébe nem tartoznak bele. Nekik az összes beruházási költség egy radiátorra eső részét fűtőtesteik száma szerint meg kell fizetniük. Ennek előirányzott értéke bruttó 110.000-170.000 Ft/radiátor, ha radiátorcsere is történik, és 75.000-135.000 Ft/radiátor a fűtőtestek cseréje nélkül. A végleges beruházási költség egy radiátorra eső fajlagos értéke épületenként, lakásonként változhat, az átalakításhoz betervezett anyagok, a szükséges átalakítási mérték és az épület nagysága függvényében. A tényleges beruházási költségek a pályáztatás eredménye szerint alakulnak.
Számítás: radiátor cserés esetben
4 radiátoros lakás: 650.000/4=162.500 Ft/rad
5 radiátoros lakás: 685.000/5=137.000 Ft/rad
6 radiátoros lakás: 720.000/6=120.000 Ft/rad.
intervalum: 110.000-170.000 Ft/rad.
Számítás: radiátor csere nélküli esetben:
110.000-35.000 =75.000.-Ft/rad
170.000-35.000 =135.000.- Ft/rad.
intervallum: 75.000-135.000 Ft/rad.
egy radiátor cseréjének költségét előzetes számítások szerint 35.000 Ft-ban átlagoltuk.
Minden tulajdonosnak az őt terhelő önrészt vagy a rá eső beruházási költséget (nem támogatottak esetén) a lakóközösség megállapodása szerinti időpontban és ütemezésben kell megfizetnie a társasház vagy lakásszövetkezet részére, amennyiben nem meglévő társasházi közös megtakarításukból kívánják azt finanszírozni. A lakóközösségre eső összesített hozzájárulást a kivitelező részére csak a műszaki átadás-átvételi eljárást követő 15 napon belül, banki utalással kell megfizetni.
-
Milyen döntéseket kell meghoznia a lakóközösségnek a pályázat benyújtása előtt?
-
A pályázaton való részvétel első lépése a lakógyűlés összehívása, a korszerűsítési módnak megfelelően szükséges szavazati arány megléte, és a határozat meghozatala a pályázat benyújtásáról. A fogyasztók aláírásával igazoltan a pályázat mellékletét képező táblázatban fel kell tüntetni a költségosztásban részt vevő fűtőtestek számát (a 80%, illetve a 100 % igazolása érdekében). A lakóközösségnek meglévő megtakarításaiból, vagy a tulajdonosokra eső önrészek befizetéseiből tudnia kell biztosítani a beruházási költségek rá eső részét. Erről a pályázat benyújtásakor banki fedezetigazolást kell csatolni.
-
Dönteni kell ezen felül a lakóknak a költségosztással történő korszerűsítés esetén a vele összefüggő alábbi kérdésekben:
-
Alkalmazzák-e a 104/2011 (VI.29.) Korm. rendelet szerinti korrekciókat a költségek felosztása során, vagy a rendeletben meghatározott értékek helyett az épület valamennyi épületrészére kiterjedően elkészített részletes energetikai számítás alapján alakítják ki a költségmegosztási módszert:
-
Az első esetben a korrekció mértékét nem a lakóközösségnek kell meghatároznia, csak azok alkalmazásáról kell közös döntést hozniuk. A figyelembe vehető helyiségenkénti korrekciókat a rendeletben foglaltak alapján a költségosztókat beépítő szakemberek állapítják meg, rögzítik és alkalmazzák a költségosztás során. A rendelet honlapunkról is letölthető, de honlapunkon külön megtalálható az alkalmazandó korrekciók táblázata is.
-
Saját költségmegosztási módszer kidolgoztatása mellett akkor dönthet a lakóközösség, ha az a szervezeti -működési szabályzatával, illetve lakásszövetkezeteknél az alapszabállyal összhangban van. A részletes energetikai számításokkal alátámasztott tanúsítványt az érvényben lévő, energetikai jellemzők tanúsításáról szóló jogszabály alapján, arra jogosult szakember készítheti.
-
Az épület felhasznált összes hőmennyiségének kétféle elszámolás közötti megosztásáról szintén döntést kell hoznia a közgyűlésnek. Javasolt ennek arányát
-
szigeteletlen épület, illetve egycsöves fűtési rendszer esetén 60-40 %-ban,
-
kétcsöves fűtési rendszereknél, illetve teljesen vagy részlegesen hőszigetelt épületeknél 70-30 %-os arányként figyelembe venni.
-
a megosztás aránya 50-50 % és 70-30 % közötti intervallumon belül választható meg a rendeleti szabályozás értelmében.
A megosztás aránya szerint a hődíj nagyobbik része a költségosztókon kiolvasott értékek alapján, másik része továbbra is lm3 arányosan lesz a felhasználók között felosztva.
A korrekció és az elszámolás megosztása kötelező!
Abban a kérdésben is ajánlott a közösségnek döntenie, hogy azokat a fogyasztókat, akik a fűtési költségosztót nem engedik felszerelni, vagy azt eltávolítják, megrongálják a mért értékek meghamisítása céljából (erről egyébként a kiolvasás során a szakcég visszajelzést kap), milyen büntető tarifa alkalmazásával kívánják sújtani. Ez az épületre meghatározott fajlagos energiafelhasználás (GJ/lm3) maximum 2,5-szerese lehet a rendelet 17/E § (3) bekezdése értelmében.
-
Olyan fűtőtestek esetében, ahol a költségosztó felszerelése műszaki okok miatt nem lehetséges (pl. bordás csőregiszter, ha az kád alatt van beépítve), ott a fűtőtestre eső hőenergia-fogyasztás mértékét a költségosztást végző cég a rendelet 17/E § (2) bekezdése szerint határozza meg.
-
Mikor szükséges átkötőszakasz beépítése?
Abban az esetben, ha Önnek egycsöves, átfolyós rendszerű fűtési hálózata van, vagyis:
-
csak egy függőleges vezetékhez csatlakoznak a radiátor bekötővezetékei,
-
és a radiátor bekötővezetékei között még nincs kialakítva függőleges csőszakasz (átkötőszakasz).
Az ilyen rendszerek esetében ugyanis a termosztatikus radiátorszelep csak akkor építhető be szabályozhatóság céljából, ha az átkötőszakasz beiktatása révén a szelep zárása, fojtása a többi fogyasztót nem korlátozza vagy zárja ki az ellátásból.
-
Egycsöves átfolyós rendszerű fűtési hálózatok korszerűsítésének kétféle módja:
A 2010-es pályázaton résztvevő egycsöves, átfolyós rendszerű épületek korszerűsítési terveinek elkészítése során a tervezők szinte valamennyi esetben arra az eredményre jutottak, hogy a fűtőtestek nagyszámú cseréje és a bekötővezetékek leszűkítése miatt, az átkötőszakaszos rendszerré átalakítás nem oldható meg, vagy nem ajánlott, mert az a későbbiekben várhatóan üzemeltetési problémákat okozna. Ez elsősorban a helyiségek alulfűtöttségében mutatkozna meg.
Az egycsöves átfolyós fűtési rendszereknél a tervezők a helyszíni felmérés során rögzítik a rendszeren történt beavatkozások miatti változásokat, majd a méretezések alapján tesznek javaslatot a hálózat átalakításának lehetséges módjára.
Az átalakításnak három módja van:
-
átalakítás egycsöves átkötőszakaszos rendszerré (amennyiben ez nem okoz fentiekben jelzett üzemeltetési gondot);
-
átalakítás kétcsöves fűtési rendszerré.
-
vagy átalakítás egyedi mérőkkel ellátott hálózattá, amennyiben a lakóközösség már eleve ezen korszerűsítési módozat mellett döntött.
Az átkötőszakaszossá alakítás során a radiátor szerelvényein kívül, radiátoronként egy acélcső vezetékszakasz is beépítésre kerül a fűtőtest be -és kilépő vezetékszakaszai közé, helyszínen történő hegesztéses eljárással.
Kétcsöves rendszerré alakítás általában a meglévő függőleges vezetékek folyamatossá tételével (átkötőszakaszhoz hasonlóan vezetékszakasz beépítése radiátor bekötővezetékei közé), az egyik radiátor-bekötővezeték átkötésével, illetve egyes épülettípusoknál, a legtöbbször a konyha és kisszoba közötti (egyedi függőleges vezeték-elhelyezés miatt) falátfúrással és vezeték átkötéssel jár. Az ilyen módon történő átalakítás lényegesen nagyobb kosszal nem jár, a falátfúrásokat speciális fúrófejekkel végzik, melyekkel az átfúrás zaj és pormentes, és csak kismértékű tapéta vagy csempe károsodással járhat.
Azoknak a lakóközösségeknek, akik jelenleg átfolyós egycsöves fűtési rendszerrel rendelkeznek, már a pályázat benyújtásakor nyilatkozniuk kell arról, hogy vállalják-e a kétcsövessé alakítást, amennyiben a méretezések alapján ez válik szükségessé.
Minden olyan épületnél, ahol ennek lehetősége fennáll, a döntéshozatal elősegítése érdekében társaságunk szakemberei a lakógyűlésen szívesen állnak rendelkezésre bővebb tájékoztatással.
-
A korszerűsítési munkák menete:
-
A pályázati támogatást elnyerő épületeket a tervezéssel megbízott szakemberek a meglévő állapot rögzítése érdekében a helyszínen felmérik. A felmérés időpontjáról a lakóközösség értesítést kap a tervezőtől. A kitűzött időpontban biztosítani kell a szakemberek bejutását az összes lakásba, közös és magánhasználatú egyéb helyiségekbe.
-
A tervezést követően a kivitelező cég és a közös képviselő a kivitelezés időpontjáról és ütemezéséről kiértesíti a lakókat. A lakóközösség a munkálatok elvégezhetősége érdekében intézkedni köteles az érintett lakásokba és helyiségekbe való bejutás lehetővé tételéről. A munkák végzése során a lakások állapotának védelme a tulajdonosok és a kivitelezők részéről egyaránt szükséges.
-
A szerelési munkák elvégzése után az épület fűtési rendszerét feltöltik, légtelenítik, beszabályozzák, majd a fűtési idény beindításától számított 1 hónap időtartamú próbaüzemet tartanak. Végül, ha a rendszerben üzemviteli gond nem jelentkezik, és a légtelenedés megtörtént, felszerelik a termosztatikus szelepekre a termofejeket. Nagyon fontos, hogy az elkészült rendszer feltöltésekor minden lakásnál lehetővé tegyék a bejutást! A szerelések során ugyanis mindig előfordulhatnak kisebb tömítetlenségek, gyárilag hibás szerelvények, nagyon rossz állapotú, lyukas vagy a dugózatnál folyó radiátorok. Ezek javítása a töltés során történik. Azokban a lakásokban, ahol a kivitelező nem tud ellenőrzésre bejutni, sem a kivitelező cég, sem a műszaki ellenőr nem vállal felelősséget a csöpögések, folyások miatt keletkező károkért. Továbbá ha ebből kifolyólag alatta lévő lakásban keletkezik ázásos kár, akkor is a tulajdonost terheli a kártérítési felelősség. Azon lakók neve, címe, akik a töltés időpontjára vonatkozó kifüggesztett értesítés ellenére sem biztosítják a bejutást, az építési naplóban rögzítésre kerül a későbbi felelősségre vonhatás érdekében.
-
A kivitelezési munkákat folyamatos műszaki ellenőrzés mellett végzik. A műszaki ellenőr számára a kivitelezőnek kell biztosítani az ellenőrzés lehetőségét.
-
A szerelvényezett rendszernél utolsó lépés a költségosztók felszerelése illetve az egyedi mérők üzembehelyzése.
-
A korszerűsítés a műszaki átadás-átvételi eljárással lezárul.
Az átalakítási munkák során minden olyan helyiségben, ahol munkavégzés lesz, a lakónak biztosítania kell a fűtőtestek megközelíthetőségét, a fűtőtest környezetének szabaddá tételét. A függönyöket javasoljuk előre eltávolítani!
-
Mit tegyen aki a felújítással egyidejűleg radiátorait is ki szeretné cserélni?
Amennyiben a tulajdonos a meglévő fűtőtestek cseréjét is el akarja végezni, azt mindenképpen a korszerűsítés előtt kérjük megtenni (kivéve, ha egyedi mérős korszerűsítés történik radiátor cserével). A pályázat a radiátorok cseréjét a teljes egyedi mérős korszerűsítés kivételével nem támogatja, és kéri a lakókat, hogy ilyen jellegű felújításaikat saját kivitelezőjükkel oldják meg! A cserére kerülő fűtőtestek helyére csak azonos teljesítményű másik fűtőtest építhető be (kivéve, ha állandó alulfűtöttségi probléma miatt indokolt a fűtőfelület növelése)! Olyan rendszereknél, ahol a meglévő radiátorok alumínium radiátorok, az újonnan beépített is csak az lehet. Egy fűtési rendszeren belül acéllemez és alumínium radiátorok vegyesen nem építhetők be! A szükséges fűtőtest teljesítmény meghatározását, és a csereradiátor kiválasztását bízza szakemberre!
Már a tervező helyszíni felmérése során mindenképpen jelezze, ha a kivitelezésig radiátor cserét szeretne végezni, hogy a tervező a beépíteni kívánt fűtőtest figyelembe vételével végezhesse el a méretezési munkát.
-
A kivitelezés időpontja érintheti-e a fűtési időszakot?
A korszerűsítési munkák lefolytatását a fűtési idényen kívül, május elejétől október 15-ig tervezzük. A kivitelezések esetleges pár napos csúszása esetén előfordulhat, hogy adott épületnél a határidő nem tartható. Annak érdekében, hogy ez egyetlen lakóközösség esetében se jelentsen problémát, a pályázat benyújtásakor a közös képviselő nyilatkozhat arról, hogy a társasház vagy lakásszövetkezet fel tudja-e vállalni az ezzel járó kellemetlenségeket. Ahol erre vonatkozóan hajlandóság van, azokat az épületeket kivitelezési kapacitás megléte esetén, még az idei évre igyekszünk a korszerűsítésbe bevonni.
-
Hogyan célszerű használni a korszerűsített fűtési rendszert?
A korszerűsítés során a fűtőtesteket ellátjuk termosztatikus radiátorszeleppel és érzékelő fejjel. Ezzel a tulajdonosnak lehetőséget biztosítunk a helyiség hőmérsékletének igény szerinti beállítására.
Az érzékelő fejen számértékek mutatják a fokozatokat, melyekhez közelítő hőmérsékletértékek illetve hőmérsékleti tartományok tartoznak. Egyes érzékelőfej típusok teljes zárást is lehetővé tesznek (0 állás), ilyen állásban a radiátor nem fűt. A helyiség belső hőmérsékletének értékét minden helyiségben, egymástól függetlenül szabályozhatja (természetesen ehhez a helyiségeket egymástól az ajtó csukásával el kell határolni). A szokásos beállítási hőmérsékletek és állások az alábbiak:
|
BEÁLLÍTÁSI FOKOZAT
|
HŐMÉRSÉKLET
TARTOMÁNY °C
|
MIKOR AJÁNLOTT ALKALMAZNI
|
|
0
|
-
|
zárt állapot, a radiátor nem fűt
|
|
*
|
8-10
|
fagymentes állapot
|
|
1
|
12-14
|
temperáló fűtésre, ha hosszabb ideig nem tartózkodik otthon
|
|
2
|
16-18
|
WC és konyha helyiségben, illetve napközbeni leszabályozásra, ha az egész család nem tartózkodik otthon
|
|
3
|
20-22
|
otthon tartózkodáskor a szobákban
|
|
4
|
23-24
|
fürdőszobákban, esetleg gyerekszobákban
|
|
5
|
25-28
|
teljesen nyitott szelepállapot, csak akkor alkalmazza, ha helyisége egyébként alulfűtött lenne
|
Természetesen a táblázatban szereplő értékek és javaslatok csak tájékoztató jellegűek. Minden felhasználónak ki kell tapasztalnia, hogy komfortérzete, beépített radiátor teljesítménye vagy az épület épületfizikai adottságai milyen beállítást tesznek szükségessé.
Tájékoztatás: A termosztatikus szelepek a fűtési idény végén teljesen nyitott állapotba (ez általában az 5-ös állás) kell állítani, hogy a nyári üzemszünet alatt a szeleptányér letapadása ne történhessen meg!
A termosztatikus szelepeket a fűtési idény indulásakor, az épület feltöltése, utántöltése után még egy-két hétig teljesen nyitott (5-ös állás) állapotban kell hagyni, hogy az épület fűtési rendszere megfelelően ki tudjon légtelenedni!
Felhívjuk továbbá a figyelmet a túlzott leszabályozás veszélyére is!
Amennyiben lakásának használata, és az Ön otthon-tartózkodási szokásai ugyanolyanok, mint a fűtéskorszerűsítés előtt (sokat főz, nagy mennyiségű ruhát szárít, sokan lakják a lakást, ritkán szellőztetnek), akkor a helyiség hőmérsékletének a beállításakor igen körültekintően kell eljárnia. A lényegesen alacsonyabb helyiség hőmérséklet, de ugyanolyan páraterhelés mellett ugyanis a falszerkezet belső falán, vagy a falszerkezet belsejében megindulhat a nedvességtartalom kiválása, a felületi vagy kapilláris kondenzáció. A felületi kondenzáció eredménye pedig a gyorsan láthatóvá váló penészesedés. A falszerkezeten belül kialakuló kondenzáció ugyan nem látható, de az épületszerkezet súlyos károsodásához vezet.
Szabályozott fűtési rendszerrel rendelkező épületek lakásaiban ajánlott a napi legalább egyszeri, intenzív, 10-15 perces átszellőztetés!
Ha Önnek olyan kérdése van, melyre a tájékoztatónkban vagy fentiekben nem kapott választ, érdeklődjön társaságunknál telefonon vagy e-mailen.
Elérhetőségeink:
telefon: 309-360, 309-361
e-mail: trf@trf.t-online.hu
fax: 309-360
www.trf-kft.hu Távfűtési Rendszert Fejlesztő
Közhasznú Nonprofit Kft.
|