TRF-KFT - www.trf-kft.hu - trf@trf-kft.hu | nyomtatta: vendég


GY.I.K.

Untitled
A VÁROSI FŰTÉSKORSZERŰSÍTÉSI PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOSAN LEGGYAKRABBAN FELMERÜLT KÉRDÉSEK

  1. Ki pályázhat fűtéskorszerűsítési támogatásra?

Minden távhővel ellátott társasház és lakásszövetkezet, amennyiben az alábbi feltételeknek eleget tesz :

    1. Költségosztásos korszerűsítés esetén:

  • a lakóközösség legalább 50+1 %-a a megvalósítás mellett dönt,

  • a rendszerben lévő radiátorok legalább 80 %-a részt kíván venni a költségosztásban,

  • továbbá a pályázati felhívásban és fűtéskorszerűsítési rendeletben meghatározott, aktuális önrész teljes összege a banki fedezetigazolás szerint a társasház/lakásszövetkezet számláján rendelkezésre áll

(radiátorok száma x 8.500. Ft).

    1. Egyedi mérős korszerűsítés esetén:

  • a lakóközösség 100 %-a a megvalósítás mellett dönt, és minden lakásban megtörténik az átalakítás,

  • továbbá a beruházás megvalósításához szükséges önrész a banki fedezetigazolás alapján a társasház/lakásszövetkezet számláján rendelkezésre áll. Az igazolandó önrész mértéke teljes felújítás esetén (radiátor csere is történik) minimum 140.000 Ft/radiátor, míg radiátor csere nélküli korszerűsítésnél minimum 110.000 Ft/radiátor.

Számítás:

650.000/4=162.500 162.500-21.500=141.000.- kb. 140.000.- Ft/rad

140.000Ft/rad - (30.000 -35.000)Ft/rad = 105.000 - 110.000 Ft/rad.

  1. Mikor valósítható meg a korszerűsítési beruházás?

2.1. Amennyiben a pályázat

    • 2012-ben a több ütemben, de folyamatosan meghirdetett pályázati szakaszban benyújtásra kerül,

    • a Távfűtési Rendszert Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. azt formailag és tartalmilag elfogadja,

    • és a Bíráló Bizottság a pályázat támogatása mellett dönt.

2.2. A tervezéshez a lakóközösségnek az értesítési időpont(ok)ban lehetővé kell tennie a meglévő rendszer

  • tervezői felmérését,

  • a kivitelezést, a feltöltést, nyomáspróbát, a próbaüzem alatt szükségessé váló kivitelezői beavatkozásokat és a beszabályozást,

  • a műszaki ellenőrzést,

  • valamint korszerűsítés típusától függően a költségosztást illetve a hőmennyiségmérők üzembehelyezését.

A kivitelezés során biztosítania kell, hogy a szükséges szerelvények lehetőleg 100 %-ban, de költségosztós korszerűsítéskor legalább 80 %-ban beépíthetők legyenek, valamint a kivitelezés alatt a lakásokba, illetve szükség esetén az épületek fogadószintjén, a szabályozó szelepek elhelyezéséhez a közös és magántulajdonú helyiségekbe történő bejutás megoldott legyen.

  1. A tulajdonosokat milyen költségek terhelik?

3.1. Minden lakástulajdonosnak, költségosztásos rendszer kiépítésekor radiátoronként bruttó 8.500.- Ft önrészt kell megfizetnie. A természetes személyek tulajdonában lévő lakásokon túl, a közös tulajdonban lévő, közös célra használt, vagy bérleménybe adott fűtött helyiségek is a támogatás körébe tartoznak, és beépített fűtőtesteik után a fizetendő 8.500.- Ft/radiátor önrészt szintén a lakóközösségnek közösen kell finanszíroznia. Ezen összegeken felül a lakástulajdonosokat egyéb költség nem terheli.

Azok a lakástulajdonosok, akik jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, vagy egyéb helyiségek (üzletek, garázsok stb.) tulajdonosai, továbbá akik a távhőszolgáltatóval egyéb vagy közületi fogyasztóként kötöttek közüzemi szerződést, illetve a lakás tényleges felhasználása nem lakáscélú, a támogatás körébe nem tartoznak bele. Nekik az összes beruházási költség egy radiátorra eső részét fűtőtesteik száma szerint meg kell fizetniük. Ennek előirányzott értéke brutto 34.000.- Ft/radiátor, de ez a végleges beruházási költség egy radiátorra eső fajlagos értéke szerint épületenként változhat.

A fűtéskorszerűsítési beruházás önrész feletti költségeinek finanszírozása az önkormányzat által létrehozott támogatási alapból történik.

3.2. Egyedi mérős rendszerré történő átalakítás során a teljes beruházási költségből a pályázati támogatás bruttó 21.500.- Ft/radiátor, a költségek fennmaradó részét a közösségnek megtakarításából, vagy a lakástulajdonosoknak a közös számlára történő befizetéseiből kell finanszírozni. Azok a lakástulajdonosok, akik jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, vagy egyéb helyiségek (üzletek, garázsok stb.) tulajdonosai, továbbá akik a távhőszolgáltatóval egyéb vagy közületi fogyasztóként kötöttek közüzemi szerződést, illetve a lakás tényleges felhasználása nem lakáscélú, a támogatás körébe nem tartoznak bele. Nekik az összes beruházási költség egy radiátorra eső részét fűtőtesteik száma szerint meg kell fizetniük. Ennek előirányzott értéke bruttó 110.000-170.000 Ft/radiátor, ha radiátorcsere is történik, és 75.000-135.000 Ft/radiátor a fűtőtestek cseréje nélkül. A végleges beruházási költség egy radiátorra eső fajlagos értéke épületenként, lakásonként változhat, az átalakításhoz betervezett anyagok, a szükséges átalakítási mérték és az épület nagysága függvényében. A tényleges beruházási költségek a pályáztatás eredménye szerint alakulnak.

Számítás: radiátor cserés esetben

4 radiátoros lakás: 650.000/4=162.500 Ft/rad

5 radiátoros lakás: 685.000/5=137.000 Ft/rad

6 radiátoros lakás: 720.000/6=120.000 Ft/rad.

intervalum: 110.000-170.000 Ft/rad.

Számítás: radiátor csere nélküli esetben:

110.000-35.000 =75.000.-Ft/rad

170.000-35.000 =135.000.- Ft/rad.

intervallum: 75.000-135.000 Ft/rad.

egy radiátor cseréjének költségét előzetes számítások szerint 35.000 Ft-ban átlagoltuk.

Minden tulajdonosnak az őt terhelő önrészt vagy a rá eső beruházási költséget (nem támogatottak esetén) a lakóközösség megállapodása szerinti időpontban és ütemezésben kell megfizetnie a társasház vagy lakásszövetkezet részére, amennyiben nem meglévő társasházi közös megtakarításukból kívánják azt finanszírozni. A lakóközösségre eső összesített hozzájárulást a kivitelező részére csak a műszaki átadás-átvételi eljárást követő 15 napon belül, banki utalással kell megfizetni.

  1. Milyen döntéseket kell meghoznia a lakóközösségnek a pályázat benyújtása előtt?

    1. A pályázaton való részvétel első lépése a lakógyűlés összehívása, a korszerűsítési módnak megfelelően szükséges szavazati arány megléte, és a határozat meghozatala a pályázat benyújtásáról. A fogyasztók aláírásával igazoltan a pályázat mellékletét képező táblázatban fel kell tüntetni a költségosztásban részt vevő fűtőtestek számát (a 80%, illetve a 100 % igazolása érdekében). A lakóközösségnek meglévő megtakarításaiból, vagy a tulajdonosokra eső önrészek befizetéseiből tudnia kell biztosítani a beruházási költségek rá eső részét. Erről a pályázat benyújtásakor banki fedezetigazolást kell csatolni.

    2. Dönteni kell ezen felül a lakóknak a költségosztással történő korszerűsítés esetén a vele összefüggő alábbi kérdésekben:

  • Alkalmazzák-e a 104/2011 (VI.29.) Korm. rendelet szerinti korrekciókat a költségek felosztása során, vagy a rendeletben meghatározott értékek helyett az épület valamennyi épületrészére kiterjedően elkészített részletes energetikai számítás alapján alakítják ki a költségmegosztási módszert:

  • Az első esetben a korrekció mértékét nem a lakóközösségnek kell meghatároznia, csak azok alkalmazásáról kell közös döntést hozniuk. A figyelembe vehető helyiségenkénti korrekciókat a rendeletben foglaltak alapján a költségosztókat beépítő szakemberek állapítják meg, rögzítik és alkalmazzák a költségosztás során. A rendelet honlapunkról is letölthető, de honlapunkon külön megtalálható az alkalmazandó korrekciók táblázata is.

  • Saját költségmegosztási módszer kidolgoztatása mellett akkor dönthet a lakóközösség, ha az a szervezeti -működési szabályzatával, illetve lakásszövetkezeteknél az alapszabállyal összhangban van. A részletes energetikai számításokkal alátámasztott tanúsítványt az érvényben lévő, energetikai jellemzők tanúsításáról szóló jogszabály alapján, arra jogosult szakember készítheti.

  • Az épület felhasznált összes hőmennyiségének kétféle elszámolás közötti megosztásáról szintén döntést kell hoznia a közgyűlésnek. Javasolt ennek arányát

    • szigeteletlen épület, illetve egycsöves fűtési rendszer esetén 60-40 %-ban,

    • kétcsöves fűtési rendszereknél, illetve teljesen vagy részlegesen hőszigetelt épületeknél 70-30 %-os arányként figyelembe venni.

    • a megosztás aránya 50-50 % és 70-30 % közötti intervallumon belül választható meg a rendeleti szabályozás értelmében.

A megosztás aránya szerint a hődíj nagyobbik része a költségosztókon kiolvasott értékek alapján, másik része továbbra is lm3 arányosan lesz a felhasználók között felosztva.

A korrekció és az elszámolás megosztása kötelező!

Abban a kérdésben is ajánlott a közösségnek döntenie, hogy azokat a fogyasztókat, akik a fűtési költségosztót nem engedik felszerelni, vagy azt eltávolítják, megrongálják a mért értékek meghamisítása céljából (erről egyébként a kiolvasás során a szakcég visszajelzést kap), milyen büntető tarifa alkalmazásával kívánják sújtani. Ez az épületre meghatározott fajlagos energiafelhasználás (GJ/lm3) maximum 2,5-szerese lehet a rendelet 17/E § (3) bekezdése értelmében.

  • Olyan fűtőtestek esetében, ahol a költségosztó felszerelése műszaki okok miatt nem lehetséges (pl. bordás csőregiszter, ha az kád alatt van beépítve), ott a fűtőtestre eső hőenergia-fogyasztás mértékét a költségosztást végző cég a rendelet 17/E § (2) bekezdése szerint határozza meg.

  1. Mikor szükséges átkötőszakasz beépítése?

Abban az esetben, ha Önnek egycsöves, átfolyós rendszerű fűtési hálózata van, vagyis:

  • csak egy függőleges vezetékhez csatlakoznak a radiátor bekötővezetékei,

  • és a radiátor bekötővezetékei között még nincs kialakítva függőleges csőszakasz (átkötőszakasz).

Az ilyen rendszerek esetében ugyanis a termosztatikus radiátorszelep csak akkor építhető be szabályozhatóság céljából, ha az átkötőszakasz beiktatása révén a szelep zárása, fojtása a többi fogyasztót nem korlátozza vagy zárja ki az ellátásból.

  1. Egycsöves átfolyós rendszerű fűtési hálózatok korszerűsítésének kétféle módja:

A 2010-es pályázaton résztvevő egycsöves, átfolyós rendszerű épületek korszerűsítési terveinek elkészítése során a tervezők szinte valamennyi esetben arra az eredményre jutottak, hogy a fűtőtestek nagyszámú cseréje és a bekötővezetékek leszűkítése miatt, az átkötőszakaszos rendszerré átalakítás nem oldható meg, vagy nem ajánlott, mert az a későbbiekben várhatóan üzemeltetési problémákat okozna. Ez elsősorban a helyiségek alulfűtöttségében mutatkozna meg.

Az egycsöves átfolyós fűtési rendszereknél a tervezők a helyszíni felmérés során rögzítik a rendszeren történt beavatkozások miatti változásokat, majd a méretezések alapján tesznek javaslatot a hálózat átalakításának lehetséges módjára.

Az átalakításnak három módja van:

  • átalakítás egycsöves átkötőszakaszos rendszerré (amennyiben ez nem okoz fentiekben jelzett üzemeltetési gondot);

  • átalakítás kétcsöves fűtési rendszerré.

  • vagy átalakítás egyedi mérőkkel ellátott hálózattá, amennyiben a lakóközösség már eleve ezen korszerűsítési módozat mellett döntött.

Az átkötőszakaszossá alakítás során a radiátor szerelvényein kívül, radiátoronként egy acélcső vezetékszakasz is beépítésre kerül a fűtőtest be -és kilépő vezetékszakaszai közé, helyszínen történő hegesztéses eljárással.

Kétcsöves rendszerré alakítás általában a meglévő függőleges vezetékek folyamatossá tételével (átkötőszakaszhoz hasonlóan vezetékszakasz beépítése radiátor bekötővezetékei közé), az egyik radiátor-bekötővezeték átkötésével, illetve egyes épülettípusoknál, a legtöbbször a konyha és kisszoba közötti (egyedi függőleges vezeték-elhelyezés miatt) falátfúrással és vezeték átkötéssel jár. Az ilyen módon történő átalakítás lényegesen nagyobb kosszal nem jár, a falátfúrásokat speciális fúrófejekkel végzik, melyekkel az átfúrás zaj és pormentes, és csak kismértékű tapéta vagy csempe károsodással járhat.

Azoknak a lakóközösségeknek, akik jelenleg átfolyós egycsöves fűtési rendszerrel rendelkeznek, már a pályázat benyújtásakor nyilatkozniuk kell arról, hogy vállalják-e a kétcsövessé alakítást, amennyiben a méretezések alapján ez válik szükségessé.

Minden olyan épületnél, ahol ennek lehetősége fennáll, a döntéshozatal elősegítése érdekében társaságunk szakemberei a lakógyűlésen szívesen állnak rendelkezésre bővebb tájékoztatással.

  1. A korszerűsítési munkák menete:

  • A pályázati támogatást elnyerő épületeket a tervezéssel megbízott szakemberek a meglévő állapot rögzítése érdekében a helyszínen felmérik. A felmérés időpontjáról a lakóközösség értesítést kap a tervezőtől. A kitűzött időpontban biztosítani kell a szakemberek bejutását az összes lakásba, közös és magánhasználatú egyéb helyiségekbe.

  • A tervezést követően a kivitelező cég és a közös képviselő a kivitelezés időpontjáról és ütemezéséről kiértesíti a lakókat. A lakóközösség a munkálatok elvégezhetősége érdekében intézkedni köteles az érintett lakásokba és helyiségekbe való bejutás lehetővé tételéről. A munkák végzése során a lakások állapotának védelme a tulajdonosok és a kivitelezők részéről egyaránt szükséges.

  • A szerelési munkák elvégzése után az épület fűtési rendszerét feltöltik, légtelenítik, beszabályozzák, majd a fűtési idény beindításától számított 1 hónap időtartamú próbaüzemet tartanak. Végül, ha a rendszerben üzemviteli gond nem jelentkezik, és a légtelenedés megtörtént, felszerelik a termosztatikus szelepekre a termofejeket. Nagyon fontos, hogy az elkészült rendszer feltöltésekor minden lakásnál lehetővé tegyék a bejutást! A szerelések során ugyanis mindig előfordulhatnak kisebb tömítetlenségek, gyárilag hibás szerelvények, nagyon rossz állapotú, lyukas vagy a dugózatnál folyó radiátorok. Ezek javítása a töltés során történik. Azokban a lakásokban, ahol a kivitelező nem tud ellenőrzésre bejutni, sem a kivitelező cég, sem a műszaki ellenőr nem vállal felelősséget a csöpögések, folyások miatt keletkező károkért. Továbbá ha ebből kifolyólag alatta lévő lakásban keletkezik ázásos kár, akkor is a tulajdonost terheli a kártérítési felelősség. Azon lakók neve, címe, akik a töltés időpontjára vonatkozó kifüggesztett értesítés ellenére sem biztosítják a bejutást, az építési naplóban rögzítésre kerül a későbbi felelősségre vonhatás érdekében.

  • A kivitelezési munkákat folyamatos műszaki ellenőrzés mellett végzik. A műszaki ellenőr számára a kivitelezőnek kell biztosítani az ellenőrzés lehetőségét.

  • A szerelvényezett rendszernél utolsó lépés a költségosztók felszerelése illetve az egyedi mérők üzembehelyzése.

  • A korszerűsítés a műszaki átadás-átvételi eljárással lezárul.

Az átalakítási munkák során minden olyan helyiségben, ahol munkavégzés lesz, a lakónak biztosítania kell a fűtőtestek megközelíthetőségét, a fűtőtest környezetének szabaddá tételét. A függönyöket javasoljuk előre eltávolítani!

  1. Mit tegyen aki a felújítással egyidejűleg radiátorait is ki szeretné cserélni?

Amennyiben a tulajdonos a meglévő fűtőtestek cseréjét is el akarja végezni, azt mindenképpen a korszerűsítés előtt kérjük megtenni (kivéve, ha egyedi mérős korszerűsítés történik radiátor cserével). A pályázat a radiátorok cseréjét a teljes egyedi mérős korszerűsítés kivételével nem támogatja, és kéri a lakókat, hogy ilyen jellegű felújításaikat saját kivitelezőjükkel oldják meg! A cserére kerülő fűtőtestek helyére csak azonos teljesítményű másik fűtőtest építhető be (kivéve, ha állandó alulfűtöttségi probléma miatt indokolt a fűtőfelület növelése)! Olyan rendszereknél, ahol a meglévő radiátorok alumínium radiátorok, az újonnan beépített is csak az lehet. Egy fűtési rendszeren belül acéllemez és alumínium radiátorok vegyesen nem építhetők be! A szükséges fűtőtest teljesítmény meghatározását, és a csereradiátor kiválasztását bízza szakemberre!

Már a tervező helyszíni felmérése során mindenképpen jelezze, ha a kivitelezésig radiátor cserét szeretne végezni, hogy a tervező a beépíteni kívánt fűtőtest figyelembe vételével végezhesse el a méretezési munkát.

  1. A kivitelezés időpontja érintheti-e a fűtési időszakot?

A korszerűsítési munkák lefolytatását a fűtési idényen kívül, május elejétől október 15-ig tervezzük. A kivitelezések esetleges pár napos csúszása esetén előfordulhat, hogy adott épületnél a határidő nem tartható. Annak érdekében, hogy ez egyetlen lakóközösség esetében se jelentsen problémát, a pályázat benyújtásakor a közös képviselő nyilatkozhat arról, hogy a társasház vagy lakásszövetkezet fel tudja-e vállalni az ezzel járó kellemetlenségeket. Ahol erre vonatkozóan hajlandóság van, azokat az épületeket kivitelezési kapacitás megléte esetén, még az idei évre igyekszünk a korszerűsítésbe bevonni.

  1. Hogyan célszerű használni a korszerűsített fűtési rendszert?

A korszerűsítés során a fűtőtesteket ellátjuk termosztatikus radiátorszeleppel és érzékelő fejjel. Ezzel a tulajdonosnak lehetőséget biztosítunk a helyiség hőmérsékletének igény szerinti beállítására.

Az érzékelő fejen számértékek mutatják a fokozatokat, melyekhez közelítő hőmérsékletértékek illetve hőmérsékleti tartományok tartoznak. Egyes érzékelőfej típusok teljes zárást is lehetővé tesznek (0 állás), ilyen állásban a radiátor nem fűt. A helyiség belső hőmérsékletének értékét minden helyiségben, egymástól függetlenül szabályozhatja (természetesen ehhez a helyiségeket egymástól az ajtó csukásával el kell határolni). A szokásos beállítási hőmérsékletek és állások az alábbiak:

BEÁLLÍTÁSI FOKOZAT

HŐMÉRSÉKLET
TARTOMÁNY °C

MIKOR AJÁNLOTT ALKALMAZNI

0

-

zárt állapot, a radiátor nem fűt

*

8-10

fagymentes állapot

1

12-14

temperáló fűtésre, ha hosszabb ideig nem tartózkodik otthon

2

16-18

WC és konyha helyiségben, illetve napközbeni leszabályozásra, ha az egész család nem tartózkodik otthon

3

20-22

otthon tartózkodáskor a szobákban

4

23-24

fürdőszobákban, esetleg gyerekszobákban

5

25-28

teljesen nyitott szelepállapot, csak akkor alkalmazza, ha helyisége egyébként alulfűtött lenne

Természetesen a táblázatban szereplő értékek és javaslatok csak tájékoztató jellegűek. Minden felhasználónak ki kell tapasztalnia, hogy komfortérzete, beépített radiátor teljesítménye vagy az épület épületfizikai adottságai milyen beállítást tesznek szükségessé.

Tájékoztatás: A termosztatikus szelepek a fűtési idény végén teljesen nyitott állapotba (ez általában az 5-ös állás) kell állítani, hogy a nyári üzemszünet alatt a szeleptányér letapadása ne történhessen meg!

A termosztatikus szelepeket a fűtési idény indulásakor, az épület feltöltése, utántöltése után még egy-két hétig teljesen nyitott (5-ös állás) állapotban kell hagyni, hogy az épület fűtési rendszere megfelelően ki tudjon légtelenedni!

Felhívjuk továbbá a figyelmet a túlzott leszabályozás veszélyére is!

Amennyiben lakásának használata, és az Ön otthon-tartózkodási szokásai ugyanolyanok, mint a fűtéskorszerűsítés előtt (sokat főz, nagy mennyiségű ruhát szárít, sokan lakják a lakást, ritkán szellőztetnek), akkor a helyiség hőmérsékletének a beállításakor igen körültekintően kell eljárnia. A lényegesen alacsonyabb helyiség hőmérséklet, de ugyanolyan páraterhelés mellett ugyanis a falszerkezet belső falán, vagy a falszerkezet belsejében megindulhat a nedvességtartalom kiválása, a felületi vagy kapilláris kondenzáció. A felületi kondenzáció eredménye pedig a gyorsan láthatóvá váló penészesedés. A falszerkezeten belül kialakuló kondenzáció ugyan nem látható, de az épületszerkezet súlyos károsodásához vezet.

Szabályozott fűtési rendszerrel rendelkező épületek lakásaiban ajánlott a napi legalább egyszeri, intenzív, 10-15 perces átszellőztetés!

Ha Önnek olyan kérdése van, melyre a tájékoztatónkban vagy fentiekben nem kapott választ, érdeklődjön társaságunknál telefonon vagy e-mailen.

Elérhetőségeink:

telefon: 309-360, 309-361

e-mail: trf@trf.t-online.hu

fax: 309-360

www.trf-kft.hu Távfűtési Rendszert Fejlesztő

Közhasznú Nonprofit Kft.

Menü Aloldalak Főoldal Társasház-versenyszabályzat Pályázati felhívás Pályázati adatlap Egyéb Videóink Újváros Dózsakert Bánhidai ltp. Sárberki ltp. Gál István ltp. Óváros Kertvárosi ltp. Erőműi ltp. Cseri ltp. Gy.I.K. Hírek Magunkról Galéria Letöltés Kapcsolat Ideart Az oldal 220.232963562 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég